Stációk I. 2001

Az elsô, aki tudja, hogy te bolondnak nézed.
De azt is tudja, hogy ezt te is tudod.
Kapkodva gondolkodik, miért tartod te annak,
hiszen szeret téged.
Jajgat, nem esik neki jól, de e fájdalomból rájön,
Ő mégse lehet bolond, hisz e fájdalmat is érti.
Tétován mártja arcába a kezét, mert már tudja:
te vagy a bolond, akit szeret.
Elviselhetetlen szél fúj.
Néz és te is nézed.
Imára hanyatlik a fejed, és utoljára az jut eszedbe:
bocsássa meg, ha van, aki tudja vétkeidet!

Papp György
Budapest, 2001